Mobil menü

Tömörd története

Tömörd neve az ótörök temir vagy temür (vas) szóból eredeztethetõ.

Határában őskori (neolit, rézkor, vaskor) település nyomait tárták fel 1905-ben egy kisebb ásatás során. A római korból többek között bronzérmek, fibulák kerültek elő.

 

1978-ban egy hét méter átmérőjű salakhalmot találtak, ahol Árpád-kori kohó nyomaira bukkantak. Közelében az Ablánc-patak völgyében, 12–13. századi cserepeket fedeztek fel. Itt egy kb. 30 méter átmérőjű Árpád-kori favárat feltételeznek (Ilonavár). Nem messze áll egy barokk stílusú Szent Ilona-szobor.

Falunk gazdag történelmi múlttal büszkélkedhet, a gyönyörű fekvésű község első írásos említése 1233-ból származik.

A török csapatok Kőszeg és a végvárak ellen vívott harcaiban Tömörd lakossága is sokat szenvedett és végül elnéptelenedett.

A korábbi lakosság helyére török hódítások elöl menekülő horvátok érkeztek. Innentől kezdve a község döntően horvát nemzetiségű faluvá lett, ahol a mindennapok során a grádistyei horvát nyelvet beszélték az itt lakók.

A ma Tömördön élő idősebb korosztály egyre kevesebb tagja beszéli az őseik nyelvét, használják a horvát nyelvet. Sajnos az ifjabb korosztály már nem viszi tovább ezt a hagyományt.

 

Grádistyei Horvátok

Horvát asszimiláció Tömördön

Lelkipásztorok Tömördön

 

 


Tömörd napjainkban

Tömördről

"Tömörd a NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ, azon belül is a Répce menti Kistérség egyik szép települése. Bük- Kőszeg- Szombathely földrajzi háromszög közepén található.

A község lakossága 2015. január 1. napján 287 fő, de volt már 731 fő is a történeti források szerint 1890-ben. Számottevő a fiatalok aránya. Az óvodás és általános iskolás korú gyermekeink Szombathelyre, Kőszegre illetve Csepregbe járnak tanulni, ez utóbbi helyre iskolabusz szállítja őket.

Településünkön – az Ablánc patak mellett - halad át az országos Kék-túra útvonal, érintve a Szent Ilona szobrot.
Két kastéllyal büszkélkedhetünk, Chernel György kastélya 1809-ben épült XVIII. századi alapokra, Chernel Antal kastélya az 1890-es évhez kötődik.

Községünk az itt élő emberek szorgalmának köszönhetően egy szépen karbantartott, rendezett, nyugodt, tiszta környezetű és tiszta levegőjű lakó- és kirándulóhely. Itt megtalálhatók azok az értékek, amelyekre mai felgyorsult világunkban szüksége lehet az embernek. Kiváló kikapcsolódási lehetőségeket kínálunk a túrázóknak, a pihenésre, feltöltődésre vágyó kirándulóknak a falunk mellett elterülő több száz hektár területű erdő közelében. Itt lehetséges a vadászat fácánra, nyúlra, erdei nagyvadakra.

Az önkormányzat falusi turizmus keretében vendégházat üzemeltet, 3 db 2-5 személyes apartmanban tudjuk fogadni vendégeinket. Csoportok elhelyezésére a 2010-ben teljesen felújított festői szépségű helyen található. Faluházban van lehetőség, amely régen kúria volt. Homokos röpplabda pálya, kosárpálya, focipálya, szalonnasütő hely, kemence és esőbeálló fogadja az ide látogatókat. Nem minden falu mondhatja el magáról, hogy 2 modern játszótere is van.

A faluhoz tartozó területen található egy természetes tó, amely körül működik a „Madárvárta”, ahol a madarakat gyűrűzik, illetve vizsgálják. 2010. október 12-én reggel 7 órakor egy kékfarkú (Tarsiger cyanurus) akadt a szakemberek hálójába, majd másnap, 2010. október 13-án 10 órakor majdnem ugyanott visszafogták. Ez az első bizonyított magyarországi előfordulása ennek a madárfajnak." - idézet a Polgármesteri köszöntőből, amelyet a lenti linken olvashatnak részletesen.

Polgármesteri köszöntő

Kollarits Gábor polgármester úrnak a község helyzetéről 2006-ban írt összefoglalója